_mg_6991.jpgfoto_1_2_50_banner.jpgimg_6848.jpgkep_001.jpgkep_178.jpg_mg_6992.jpg_mg_7012.jpg_mg_7029.jpg

     Köszöntöm Önt a Hotel Dam honlapján!

Kérjen ajánlatot

  • Érkezés:
  • Elutazás:
  •  

Széchenyi Pihenő Kártya hivatalos partner

Széchenyi Pihenő Kártya hivatalos partner


Partner Szállodánk

Sirály Hotel - Balatonlelle

Fonyódi Látnivalók

Fonyódi Piac

Hetente két alaklommal, szerdán és szombaton hatalmas területen árulják portékájukat a kereskedők. A déli part egyik legnagyobb vásárát tudhatja magáénak Fonyód. Ez a város szívében elhelyezkedő mintegy 3 hektáros terület, mint idegenforgalmi látványosság is lehetőséget nyújt az állandó lakosok, és a nálunk pihenni vágyó üdülő vendégeknek a napi cikkek, használati cikkek, és élelmiszerek beszerzésére.

Fonyódi piac

 Nyugat-Európában is ismert, és közkedvelt turisztikai látványosság mely több évtizedes múltra tekint vissza. Korábban a lengyel kereskedők megjelenésével (akkoriban, mint "lengyel piac") tört be a köztudatba. Azóta az évek múlásával, talán egyfajta színvonalváltás következtében átalakult egy, a hazai kereskedőkből összekovácsolódott vásárrá, piaccá, ahol népművészeti, iparművészeti termékek, használati és dísztárgyak mellett nagy választékban kaphatók, beszerezhetők zöldségek, gyümölcsök, szraz virágok, méz, antikvár és használt könyv, festménby egyéb régiségek, kisállatok (kutyák, macskák).

A piac könnyen megközelíthető, mert a 7-es főút mellett, annak közelségében helyezkedik el. A gépjárművel érkező vásárlók részére parkoló biztosított, mely a vásárlást, a kellemes piaci nézelődést kedvezőbbé, kényelmesebbé teszi.

 


Fonyódi Múzeum

Fonyód Múzeum


Az Ezerarcú Balaton című kiállítás a Balatonnak és közvetlen környékének kialakulását, természetföldrajzi viszonyait, jellemző életközösségeit, növény- és állatvilágát, a tavon és a tó körül folytatott legfontosabb emberi tevékenységeket mutatja be. A látogató megismerheti a természettudományi gyűjtemények készítésének legfontosabb eszközeit, elemeit, valamint a térség természettudományos kutatásának néhány kiemelkedő alakját is. A diorámákba foglalt életképek mellett a fala teljes felületén végigfutó tablósorozat bőséges információt nyújt a Balaton életéről. A látogató a tó ezernyi titkába az év különböző időszakaiból származó fotók sokszínűségén, az archív felvételek rejtelmességén, a grafikák, különböző időszakokból származó térképek és mikroszkópos felvételek realizmusán keresztül nyerhet bepillantást. Az ismeretszerzés sikerességének ellenőrzését pedig interaktív módon kezelhető multimédiás elemek segítik.

  • A Fonyódi Múzeum címe: 8640 Fonyód, Bartók Béla u. 3.
  • Tel: 85/560-392
  • Webcíme: http://muzeum.fonyod.hu/
  • E-mail címe: fonmuzeum##at##fmuzeum.t-online.hu
  • Nyitva tartás: június 15. - szeptember 15.kedd-péntek: 10:00-18:00, szombat, vasárnap: 14:00-18:00, Szeptember 15. - június 14., kedd-péntek: 10:00-17:00, szombat, vasárnap: 14:00-17:00
  • Jegyár: felnőtt: 300Ftnyugdíjas, diák: 200Ft, csoport (min. 10 fő): 200Ft/, főcsoportvezetés: 1000Ft

 


Kripta Villa

 

Kripta Villa

A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt. Időközben lezárult az első világháború, alaposan átszabták Európa térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Abrudbányayt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét, és Magdus emlékével a szívében Pécsett telepedett le. Hosszú ideig magányosan élt, utazgatott, végül családot alapított, gyermekei születtek, akiket gondosan nevelt.

1940-ben ismét a történelem szólt közbe, a II. bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, Kolozsvár ismét hazánk része lett. Abrudbányay doktor, aki ekkorra tehetős emberré vált, úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, emlékházat emeltet Magdusnak.Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon, a Sipos-hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Náplyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatózik a Balaton.

Az épületet 1940-ben Cserna Sándor, pécsi építőmester tervezte mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait is, és itt lett volna a család temetkezési helye. A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be. Az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.

A villa felépült, de a hamvak nem érkezhettek meg Fonyódra, mert a háború után Erdélyt ismét Romániához csatolták. Az Abrudbányay-család 1949-ig élvezhette a gyönyörű panorámát, a természet szépségeit, mígnem államosították minden vagyonukat. Ezután a villa lakásként, majd orvosi rendelőként funkcionált. Az udvaron álló kis házból is elmaradt a nyaraló Abrudbányay-család. Az 1950-es, 60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a "kriptát", aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani.

A ház alagsorában, a "kriptában" most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Hirdeti a ritka, de néha mégis előforduló nagy és tartós szerelmet, mely a sírnál sem ért véget. Hirdeti az emlékekhez való hűséget.A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.

A Kripta-villa címe: 8640 Fonyód, József u. 16.

Információ: Fonyódi Múzeum Tel: 85/560-392; 20/465-4786

Nyitva tartás: július 1. - augusztus 20., kedd-péntek: 10:00-12:00

Jegyár: felnőtt: 200Ft, nyufdíjas, diák: 150Ft

 


Páros Akt

 

Páros Akt

A fonyódi molónál a parton áll Kiss István (1927-1997) Páros akt (Emberpár) című szobra.

 


Palánkvár

Palánkvár


Az építkezések nem a tervek, hanem az egyre nagyobb veszélyt jelentő török elleni védelem okozta kapkodás szerint folytak. Helyben talált anyagokból jobbágyok nem minden téren szakszerű munkájával kellett valami védhető helyet emelni. A védelem ereje sokszor nem is a falakban volt, hanem azokban a természetes vagy mesterségesen létrehozott természeti akadályokban, melyek révén a várfalak megközelíthetővé váltak. Fonyód fő védelmét a mocsarak adták. A falut szint az 1900-as évekig vizen csak a Balatonon, szárazföldön pedig csak a bézsenyi földnyelven lehetett megközelíteni. Ezt a két irányt kellett őrizni. S arra az estre, ha az ellenség mégis bejutna a faluba, ott az erődítményt vizes árokkal kellett körülvenni.

A fonyódi vár építését az 1544 utáni új helyzetben kezdhették meg, s végleges formáját az 1550-es évek közepén nyerhette el, amikor török ostromokat is ki kellet állnia.

A kb 60x60 nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Palonai Magyar Bálint, a vár kapitányának halála után, 1575-ben tudták elfoglalni a törökök. Mivel nekik nem volt rá szükségük lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalva ismét használhassák.A belső vár romjainak köveit a 19. századi újrabetelepülés során hordta szét a kőben szegény vidéken a lakosság. A várból teljes egészében a várárok maradt meg.

forrás: Komjáthy Miklós: A középkori Fonyód.

 


200 éves présház

 

200 éves présház

Az épületet mindenki 150 évesként ismeri, de valójában a fonyódi Présház már sokkal régebbi. A település egyetlen megmaradt népi építészeti emléke abból az időből származik, amikor a lengyeltóti uradalom birtokosa Lengyel Júlianna és férje Pásztory Menyhért szőlőt telepített az 1800-as évek elején. A lengyel család nádfedeles, fehér falú présházat emelt, és hangsúlyt helyezett arra, hogy a fonyódi egyszerű, de mégis igényes körülmények között fogadhassa szüreti vendégeit. Az épületet a négyoszlopos, timpanonos feljáró teszi még szebbé.Egy 1808-ból származó forrás szerint a területet a Kiss család művelte, aki után a helyet Kiss-helynek nevezték, majd egy későbbi bérlő után a Spiegel-domb nevet kapta. Ebben az időben nevezett területen 5 hold szőlőt telepítettek.A "Spigli-dombon" álló öreg Présház 22 méteres pincével, megújulva, de a régi hangulatot idézve ma étteremként üzemel.

 


 

Fonyódi Móló

A Balatonpart leghosszabb mólója, 464 méter.

Fonyódi móló

Régebben a Balatonon nem voltak mai értelemben vett hullám biztos kikötők, csak különböző uradalmi kezelésben lévő révátkelőhelyek, partközelben felállított révházakkal, melyekben a hajósok és a révészek laktak. Az első fonyódi mólót 1847-ben Széchenyi István építtette a Várhegy alatt, a bélatelepi strandon ma is látható a bejáratnál a vízbenyúló maradványa.A fonyódi uradalmi révház a XIX. sz. végéig a hegy nyugati lábánál állt, a major közelében, ahonnan a túlparti szigligeti testvéruradalommal is legrövidebb volt a vízi út. Amikor a Déli Vasút építkezései folytán új partviszonyok alakultak, az akkori partbirtokos földesurak kis kikötőt építettek a mai bélatelepi strand területén. Ez azonban kezdetleges, falábakon álló széles, vízbenyúló fahíd volt csupán, ahol a szekerek a bárkák mellé állhattak.A második mólót már mai helyén 1897-ban kezdték építeni a vármegye kezdeményezésére és költségére, amelyet tervezője, Scholtz Gyula műszaki főtanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke jó esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Scholtz Gyula nővére, Hermina egyébként a mai Villa Galéria eredeti építtetőjének és tulajdonosának, Németh István kaposvári polgármesternek volt a felesége. Ezt a kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, majd hullámtörő létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki.

 


Római Katolikus Templom

 

Római Katolikus templom

Falán emléktábla, mellette Jézus szobor.

Az építkezést Herberth József építőmester vezette. Dióshegyi Ernő tervei alapján 1937-ben épült az olasz stílusú harangláb, aljában a Hősök Oltára. A villanyt 1931-ben vezették be a templomba.A kápolna harangszentelője és az első fonyódi búcsú 1920. augusztusában zajlott le.

 


Protestáns Templom

 

Protestáns templom

Técsői Móricz Kálmán (1874-1953) Tiszántúlról származó ember volt. Apja Máramarosszigeten született, anyja Bihar megyében. Mint nyugalmazott ezredes 1921-ben, majd az 1930-as években is több éven át téli-nyári lakója volt Fonyódnak. A fürdőtelep felvirágoztatása körül - részben, mint annak 1925-28-ig volt igazgatója, részben, mint a Fonyódon 1934-ben alakult református fiókegyháznak haláláig templomépítő főgondnoka - önzetlenül buzgólkodott. Ebben méltó segítőtársa volt felesége, Gyulai Gaál Irén, aki gyermekelőadások szervezésével szerzett jövedelmet ahhoz, hogy a Sándortelep katolikus kápolnát kapjon, amelynek ügyvezető egyesületi elnöke is volt. A Vadkerti féle telken kívül Móricz Kálmánék 1921-ben egy másik nagyobb területet is szereztek az alsó villasoron (910-913 hrsz.). Pár évi gazdálkodás után azonban e telket parcellázták és rajta két utat is nyitva, lehetővé tették egy újabb partközelben fekvő, mintegy 5 holdas terület beépítését. E „Mórisz-tanya” területén ma közel 40 telek van, amelynek nagy része már be is épült, az 1925-35-ben történt telkesítés óta.

 


Bélatelepi Vasútállomás

 

Bélatelepi Vasútállomás

A kép a Déli Vasút 1860 óta álló 103-as számú vasúti őrházát ábrázolja. A mai bélatelepi állomás helyén egykor volt bakterház örökre beírta magát Fonyód történetébe, hiszen az 1880-as évektől kezdődően itt zajlott Fonyód tulajdonképpeni fürdőélete „a maga vadságában és elhanyagoltságában akkoriban annyira hangulatos Balaton partján”. A Lengyeltótiból kiránduló uradalmi jószágigazgató és családja, valamint a velük tartó értelmiségiek kibérelték az épületet Novosánszky Mihálytól, aki az őrházban lakott feleségével. „Az őrház szobácskája volt a fürdőkabin, az előtte elterülő, árnyas fákkal szegélyezett terecske pedig - hol egy bevert, hosszú faasztal állott, - a fürdés utáni étkezőhely” - tudjuk meg egy korabeli beszámolóból.A bélatelepi vasútállomás mind a mai napig a Balaton-part egyik legszebb, eredeti állapotában megmaradt állomásépülete. 1928-ban épült az egyemeletes, nyugati oldalán tetőteraszos kiképzésű, részben alápincézett, terméskő lábazatú épület, amelynek emeletén lakás helyezkedik el.Az állomás falán – Fonyód-Bélatelep létesülése után 50 évvel, 1944. augusztusában – emléktáblát helyeztek el. „E félszázados évforduló alkalmából Bélatelep Közönsége, az ősvillatulajdonosok, a fonyódi ősfürdőzők és ezek leszármazottjai a mai bélatelepi állomás épületén, amelynek helyén az egykori 103-as számú vasúti őrház állott egy emléktáblát és a régi fonyódi időkre vonatkozó dokumentumokat helyez el.” – állt az egykori meghívóban.A tábla szövege: „Ennek az állomási épületnek helyén állott az egykori Déli Vasút Társaság 103-számú őrháza., amely központja volt a Bélatelep létesülése előtti időszak Fonyód fürdői és társadalmi életének, ahonnét Bélatelep létesítésének eszméje is kiindult. Ezt az emléktáblát hálás emlékezésük jeléül Bélatelep alapításának 50 éves évfordulója alkalmából Bélatelep közönsége, a fonyódi ősfürdőzők és ezek leszármazottjai állították az Úrnak 1944-ik esztendejében.”

 


 

 
 
  domainLAKÓPARK beta